Kicsit más így látni... :)

A legutóbbi kirándulásunkon 2 fényképezőgép volt velünk.

Férjem kényszerült rá, ő is szeret fotózni.
Mert hiába adom át időnként Neki bűntudatosan a "nagygépet", néhány pillanat után már kérem is vissza, mert valami kihagyhatatlant látok...

Készített néhány képet arról, hogy miként kapcsolódtam ki én az arborétumban. :)

Remélem, hihető, én valóban feltöltődtem abban a pár órában, hiszen csodás helyen sétáltunk, együtt voltunk, plusz fényképezhettem kedvem szerint.  :)

Meglepő volt "visszanézni" önmagam... :)

Az viszont örömmel tölt el, hogy mellettem olyan Társ van, akinek az is "fontos", hogy mindez azért meg legyen örökítve. :)

A világ egyik legtürelmesebb családja az enyém.

Köszönöm nekik, hogy elviselik ezt a szenvedélyt, szeretem Őket teljes szívemmel.