Érkezik... :)

Hamarosan érkezik Lili kistestvére, akiről már tettem említést az előző bejegyzésben.

A "jelek" szerint kisfiút köszönthetünk majd, Ádámot. :)

Készült Veráról, az anyukáról is jó néhány felvétel, melyek közül mutatok párat az elkövetkező napokban.

Először jöjjön a kedvenc képem a sorozatból.

Budapesti rakpart

Úgy éreztem, szeretnék elmenni a rakpart ezen részére.

Vannak pillanatok, mikor konkrétan egy-egy helyre mennem kell.

Hála az égnek, ebben is partnerre találok mindig a férjemben, úgyhogy szombat este ott üldögéltünk (Ádám természetesen szaladgált a frászt hozva rám) a Duna mellett.

Meleg szellő fújdogált a víz felett, sirályok keringtek, rengeteg hajó úszott a Dunán.

Elsétálva A Cipők mellett a múlt érintett meg minket...pár méterrel arrébb már a nyüzsgő, vibráló, zajos jelen.

Felkavaró és egyben megnyugtató volt.

"Reményteljesnek tartom azokat a gyerekeket, akikben van elegendő spiritusz a komiszkodásra; annál lehangolóbbak azok, akik puszta tehetetlenségből mintagyerekek." Jean Webster

Látogatás Liliéknél :)

Lili hihetetlen nagylány lett, mióta élesben utoljára találkoztunk.

Nyáron ugyan picit meg volt illetődve, amikor először próbálkoztam a fotózással, de már akkor sejtettem, hogy ez csak a helyzetnek szólt (no, és éppen egy fogacskája bújt elő).

Látogatásunk elején most is volt némi "odabújásanyához", pislogás felénk, de gyorsan át is lendültünk ezen. :)

A piciLiliből egy igazi, jó értelemben vett, vidám-vadóc-lányka lett.

Egy pillanatra nem áll meg, utolérni lehetetlen... :)

A nagy rohangálásban, játékban készült pár kép.

Ádám is velem volt, úgyhogy hatalmas tombolás ment... :)

Ember legyen a talpán... :)

Ééés, mint a képek elárulják, Lilinek hamarosan megérkezik a kisöccse, Ádám. :)

Réka

Szentendrén jártunk.

A szokásos hangulat... :)

Képek Rékáról...:

"Az emberek jövője és a magad sorsa titok - így kell lennie; de élj úgy, hogy mindig kész légy mindenre." Lev Tolsztoj

Zsuzsa és Diana

Pár hete jártam Zsuzsánál és Diánál, egy fotózás erejéig.

Dia kicsit meg volt illetődve, nem számított arra, hogy Őt is lencsevégre kapom, nem volt megbeszélve előzetesen. 
Lám, a végére egy mosoly is belefért, sikerült picit feloldódnia. :)

A képek leginkább Zsuzsa egy munkájához készültek egy portfólióba. Cél az ehhez való megfelelő beállítások, képek készítése volt.

Ám én megpróbáltam észrevétlenül a lánykát is megörökíteni egy-két képen, ha már ott voltam. :)

Íme néhány kép a sokból:

Réka - tavasz

Ez mostanság igazán Réka.

Szeretem ezt a képet nagyon!!!

Rékát pedig még jobban! :)  ♥

"Azt mondják, hogy azoknak, akik nem emlékeznek a történelemre, az a sorsuk, hogy megismételjék."

Idézet helyett, most "csak" ennyi: ♥

"Az örökkévalóság nem örökké tartó idő. Az örökkévalóság kívül van az időn, egyszerre foglalja magában a múltat, a jelent és a jövendőt."

"Az idő igaz, S eldönti, ami nem az..." Petőfi Sándor

"Olyan sok minden lesz szép, ha jobban megnézed."

Moments ♥

Kicsit más így látni... :)

A legutóbbi kirándulásunkon 2 fényképezőgép volt velünk.

Férjem kényszerült rá, ő is szeret fotózni.
Mert hiába adom át időnként Neki bűntudatosan a "nagygépet", néhány pillanat után már kérem is vissza, mert valami kihagyhatatlant látok...

Készített néhány képet arról, hogy miként kapcsolódtam ki én az arborétumban. :)

Remélem, hihető, én valóban feltöltődtem abban a pár órában, hiszen csodás helyen sétáltunk, együtt voltunk, plusz fényképezhettem kedvem szerint.  :)

Meglepő volt "visszanézni" önmagam... :)

Az viszont örömmel tölt el, hogy mellettem olyan Társ van, akinek az is "fontos", hogy mindez azért meg legyen örökítve. :)

A világ egyik legtürelmesebb családja az enyém.

Köszönöm nekik, hogy elviselik ezt a szenvedélyt, szeretem Őket teljes szívemmel.

Ádám és a hóvirágok

Az előző bejegyzésben már szerepelt kép az arborétumi hóvirágmezőről.

Ádám imádja a virágokat, így a hóvirágok is igazán tetszettek neki. Egy gond azért volt, merthogy mindenképpen szeretett volna hazahozni legalább egy szálat a rengetegből Krisztiéknek.

Ahogy mindig, most is megértette, hogy ez miért nem lehetséges, egyébként pedig vissza fogunk menni a lányokkal feltétlenül.

Nos, még egy szimatolás a levegőben érezhető virágillatból, majd a talált bottal elindult valami "értelmes" elfoglaltságot találni.

Úgyhogy a sétaút mellett húzódó kis árokban kényelmesen elhelyezkedve jöhetett a kellőképpen nedves föld túrása, gyúrása.

Legalább végre tudtam róla egy fotót készíteni.

Merthogy most még kevésbé van oda ezért, mint eddig.

Konkrétan menekül a gép elől, úgyhogy "becserkészésben" folyamatos edzésben vagyok. :)

Varászlatos nyugalom

Szavak nélkül is érezhető talán az a szívet melengető, nyugalmat árasztó érzés, amit ott éreztünk.

Csodálatos, lélegzetelállító hatással volt rám.

Nem gondolkodtam "semmin", ami nálam meglehetősen ritka. :)

Csak fotóztam, átadtam magam a varázslatnak.

Lehet hinni, hogy enyhén túlzásba esem, ha arról a pár órától írok, de még megközelítőleg sem.

Ezeket a törékeny, mégis hihetetlen erősnek tűnő virágokat csak szeretettel lehet fotózni.

Mindegyik egy önálló szépséges "egyéniség".

"Tudod, miért a nagy testvérek születnek elsőként? Hogy megvédjék a kistestvéreiket, akik utánuk következnek."

Idézet, 'mely az én három csodálatos gyerkőcömre tökéletesen illik.

Van rengeteg vita, sértődés, durcáskodás... Ebben bőségesen részt vesz a 3 éves legkisebb is. :)

Érdekes módon, ha egymással veszekednek, akkor nehéz leállítani őket.

Viszont, ha valamelyiküket mi fegyelmezzük meg valamiért, azonnal mellé állnak. :)

Ha bármi baj éri egyiküket, a másik kettő azonnal ott terem, vigasztalja, aggódik érte. Ebben is bőségesen részt vesz a legkisebb is. :)

Azt hiszem, ez egy olyan "ajándék" az életük további részére, aminél nagyobb érték kevés létezik.