Móniékkal egy nyári fotózás terve után mégis inkább az ősz egyik legszebb időszakában, októberben találkoztunk.
Ha jól sejtem, nem bánta meg egyikünk sem.
Peti élvezte a játékot, szaladgálást anyukájával, Alíz nézelődött, majd szundikált apa karjában teljes nyugalomban.
Azóta ismét találkoztunk, hogy közel 1 év elteltével készítsünk egy újabb fotósorozatot, amiért hálás köszönet nekik!
De most lássuk végre a tavalyi képeket!
Azt gondolom, ismét egy bizonyíték arra, az őszi színek, körülmények csodaszép hátteret adnak minden fényképhez.
Nagyon kedvenc sorozatom képei következnek. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése