Néhány hónapja találkoztam először Emmával és szüleivel.
Élmény volt őket megismerni, Emmát pedig azonnal a szívembe zártam, a maga kis érzékenységével, félénkségével.
Azt hiszem, az ősszel készült képeken és a most következő, márciusi szülinapos képeken is látszik, hogy azért Emma igazán huncut is tud lenni, ha már ismerősként tekint az emberre.
Én úgy éreztem, jóban lettünk. :)
Annál nagyobb öröm, elismerés nincs, mint az, ha egy ilyen alkalom megörökítésére ismét engem hívtak Emese és Zoli.
Köszönet ezért, szívből. :)
A képek tehát Emma 2. születésnapja alkalmából készültek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése